Ventrue: Köszönöm minden jelenlevőnek, hogy megtiszteli a találkozót. ISMÉT egy problémát kell megvitatnia a tanácsnak.

Toreador: Osztatlan figyelmünk szokott módon a tiéd. Kérlek, folytasd.

[Ravnos nyálas cuppogó hangokat hallat, és szemét forgatja. Malkáv megragadja az arcát kétoldalról, és cuppanós csókot nyom a szájára]

RAVNOS: Fujj! [köp egyet, és Malkáv után rohan] Megöllek, te idióta!

Ventrue: ELÉG! [feláll] Ravnos, KÉRLEK, üllj le. Malkáv. Ülj oda, Brujah mellé.

[Brujah vigyorog, és megveregeti a mellette lévő széket. Malkáv felvinnyog]

Ventrue: Ahogy a BALHÉ előtt mondtam [csúnyán néz Malkávra], ismét probléma merült fel. A Gyermekek már ismerik gyengéinket, melyek megkülönböztetnek, de tudni szeretnék előnyeinket is. Ezért vettem a bátorságot, és...

GANGREL: [felmordul] Még egyszer kiszúrsz velem, mint múltkor, és a bátorságoddal együtt a kórhában kösz ki, te kis görcs.

Ventrue: [köhint, és bólint] Hát... persze... Gangrel... Kezdjük veled?

[Gangrel keresztbefonja karjait, és azon női nézéssel tekint Ventruera, melyet minden férfi, akár élő, akár holt retteg]

Ventrue: Khm... igen... [papírsurrogás] Gangrel, Neked adományozom... állati természeted képességét. Karmok növesztése, állati alakba való átváltozás... akár éji köddé is válhatsz. [nyel] Elfogadható?

GANGREL: Kezdetnek nem rossz. Még mindig tartozol a malacfarokért...

Ventrue: Megyünk is tovább... Malkav... Neked adom... a Dominancia képességét, képes leszel átalakítani az elméket akaratod szerint...

BRUJAH: NEKED TELJESEN ELMENT A FÉLESZED? Neki adni mások uralásának képességét? Mindannyian olyan barmok leszünk, mit ő!

Ventrue: Dementia? Őrület keltése másokban?

MALKAV: Rendben. Megegyeztünk. Köszönjük, jöjjön máskor is.

[Brujah magába roskad és a fejét rázza]

Ventrue: Nem ... igazán értem... hogy mi történt... Malkáv? Voltam hol én belém kinek?

MALKAV: Toreador jön.

Ventrue: [megrázza fejét, és bólint] Igen. Izé... Toreador. Szépségedért, tökéletes társasági viselkedésed és hibátlan eleganciád elismeréseképp neked adom a képességet, hogy mások érzelmeit befolyásold. Csodálatot, Félelmet, Szerelmet, Tiszteletet ültethetsz a szívekbe, kívánságod szerint.

TOREADOR: Bölcs, igazságos, és nagylelkű. Köszönöm.

BRUJAH: [cuppog, majd gyorsan Malkávra néz] Csak GONDOLSZ rá, és szétlapítalak, balfék!

Ventrue: Hassam. [köhint] Munkádból... adódóan a csendet választottam számodra. A hangokat befolyásolod, áldozataid halálsikolya életükkel együtt a semmibe veszik.

Hassam: [mosolyog, és bólint] Ezek a dolgok a véremben vannak...

Ventrue: Brujah, erőszakos barátom. Hogy... személyiségedet... tovább segítsem... páratlan erőt... és gyorsaságot adok neked. Legyen dühöd oly hirtelen és pusztító, mint vérmérsékleted.

BRUJAH: [Hassamra vigyorog] Nyaaaa. Én akartam a csendes lenni! [Tettetett sóhaj] Hát, attól tartok, kénytelen leszek elfogadni az erőt és gyorsaságot.

ASSAMITE: Akkor fogadd el csendben.

[Brujah röhögése megtörik, ahogy hangja hirtelen elnémul]

Ventrue: [Hassamhoz] Ezt már régen neked kellett volna adnom, Hassam. [mindenkihez] Megyünk tovább. Tzim... Neked...

MALKAV: ÚJ KLÁNNEVET ADJ! Valami olyat, ami nem úgy hangzik, mintha tüsszentenénk, miközben a szánk teli van... [elnémul, de a szája mozog tovább]

Ventrue: Köszönöm, Hassam. Tehát. Tzimisce, te képes leszel a húst és csontot formálni, ahogy egy művész gyúrja az agyagot, vagy formálja a követ.

TZIMISCE: [csúnyán néz Malkávra] Jer közelebb, tsentes barátom...

[Malkáv csendben sikoltozik, és két ujját kereszt alakban feltartja]

Ventrue: Nos... nosss... Nosferatu. Tiéd a képesség, hogy

MALKAV: EGYETLEN UGRÁSSAL átrepüljön a háztetők felett!

Ventrue: [meglepve] Nem vagy elnémítva?

BRUJAH: [fájós kezét rázogatva] Ahhoz magához kell térnie, nem? [belerúg Hassamba, mielőtt leül]. Erő és gyorsaság. Imádom.

Ventrue: Nosfi, te láthatatlanná tudsz válni. Jöhetsz, mehetsz, senki nem veszi észre jelenléted.

BRUJAH: [röhög] Hurrá... Mert most MINDENKI rá figyel... egy igazi bonviván.

NOSFERATU: Elfogadom, köszönöm, Ventrue. [Brujahhoz fordul] Mi a fenének akarnék én más nőket vonzani?

BRUJAH: [elsápad] Te... egy... atyaúristen... rosszul leszek...

GIOVANNI: [közelebbcsusszan Nosferatuhoz] Szóóóval... mit csinálsz ez utá...

Ventrue: Giovanni. Hatalmad van a holtak felett. A valóban holtak felett. Minden, ami oszlik és rohad, a te birodalmad.

BRUJAH: Ugh... szóval TÉNYLEG van esélyed Noszfinál. [Ventruera néz] Ember... el tudod képzelni, amint... [közelebb hajol, és Ventrue fülébe sugdos, aki elsápad, majd rosszul lesz]

Ventrue: Köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a csodás képet. A terápiám számláját természetesen te fogod fizetni. Ravnos...

Ravnos: [ijedten néz, majd bűnbánóan] Bocsi... [visszaadja Ventrue pénztárcáját]

Ventrue: Nem... én csak... [megrázza fejét, és elveszi a tárcát] Tudom, hogy meg fogom bánni... de te kapod a megtévesztés képességét. Illúzióid, tréfáid és általános rosszindulatod nem csak a szemet, de az összes érzéket becsapják.

MALKAV: És ÉN vagyok a hülye? [a mocorgó Hassamra néz, majd állcsúcson vágja] Ütni kell, ütni kell, az Asszami-tát üt-ni-kell... Augh...

[csatt]

BRUJAH: [rázza a kezét] Erő. És gyorsaság. Muszáj imádni.

Ventrue: Lasombra. Igen, te, abban a gyengén megvilágított sarokban. Az árnyak és a sötétség mestere leszel. Ezzel képes leszel... [pislog] Hova tűnt?

LASOMBRA HANGJA: Elfogadom. Boldogan.

MALKAV: [gyenge, remegő hangon] Carolanne... ne menj a fény felé... [feje visszakoppan az asztalra]

Ventrue: Um... igen. Tremere. Tanulmányaidat figyelembe véve... képes leszel mágiát használni, varázslatokat, ahogy jónak látod.

TREMERE: De én így is...

Ventrue: És végül, de nem utolsó sorban jómagam.

BRUJAH: [rosszat sejtve] A legjobbat hagyjuk a végére? Te mit kapsz?

Ventrue: Enyém lesz az elme befolyásolásának hatalma. Ezzel fogom vezetni magunkat, én tartom majd a tanácskozásokat, és a posztok nagy többsége is az én kezemben lesz. Bárki, aki nem ért egyet, próbálja felemelni a kezét.

[mindenki próbálkozik engedelmességre bírni végtagjait, sikertelenül]

Ventrue: Naaaaagyszerű. A tanácskozást... berekesztem!